Felső
paleolitikum a Cserhátban
PhD kutatásom a Cserhát-hegység felső paleolitikumával foglalkozik. Hogyan hasznosította az Európába érkező Homo sapiens új környezete erőforrásait? Milyen kapcsolata volt az őslakos neandervölgyi emberekkel?
Időtartam: 2015-
Kulcsszavak: régészet, felső paleolitikum, tájhasználat, Homo sapiens
A Kárpát-medence stratégiai fontosságú helyet foglal el. Az első földművelők, a magyar honfoglalók, a jelenkor szárazságnak és háborúnak kiszolgáltatott vándorai ide érkeznek, innen haladnak tovább – itt kapcsolódnak össze Európa és Ázsia földrajzi tömegei. A régmúltban sem volt ez másképp: az Afrikából, a Közel-Keletről érkező első modern emberek (Homo sapiens) a Kárpát-medencét is útba ejtették nagy vándorlásuk során.
Doktori kutatásom az ő nyomaikat deríti fel a Cserhát-hegységben. Az elmúlt két évtizedben itt sok lelőhely vált ismertté a 40-20 ezer évvel ezelőtti időszakból, többnyire szántókon, erdőkben – vagyis a felszínen – heverő kőeszközök képében. Szinte minden olyan kérdés felmerül, amit a felső paleolitikum korának kutatói feltesznek ilyen esetben: hogyan készítették és használták eszközeiket az egykor itt élők? Hogyan hasznosították „új” környezetük erőforrásait? Milyen kapcsolataik voltak a környéken és a távolabb élő embercsoportokkal? Milyen kapcsolatuk volt a terület eredeti lakójával, a neandervölgyi emberrel?
A kutatásom három csapáson indult meg: 1) öt lelőhely pattintott kőanyagát részletesen megvizsgálom annak érdekében, hogy átláthassuk a régióban használt eszközkészítési módszerek palettáját. Az eszközkészítési tradíciók sokat elárulnak a közösségek életmódjáról és kulturális kapcsolatairól. 2) a lelőhelyek földrajzi elterjedése alapján következtetek az egykori településszerkezetre, amit összevetek 3) a korabeli őskörnyezeti viszonyokkal. Mindezek segítségével próbálok válaszolni az itt említett kérdésekre.
A Kárpát-medence a feltételezések szerint stratégiai fontosságú régió a modern ember európai elterjedésében, és ökológiai refugium zóna az utolsó jégkorszak klimatikus ingadozásai közepette. Mindkét szempontból értékes új adatokkal szolgál a Cserhát-hegységben az utóbbi évek során regisztrált, több mint 100 paleolitikus felszíni leletelőfordulás. PhD kutatásommal ezeket a lelőhelyeket integrálom a felső paleolitikum kutatásának helyi és interregionális modelljeibe. A projekt a terület Aurignacien és Gravettien leletanyagaira koncentrál, nagyjából a 40-20 ka BP időszakra.
A kutatás célja, hogy az itt élt emberek technológiai viselkedéséről és tájhasználati stratégiáiról, ezek változásáról alkosson modelleket az érintett időszakra vonatkozóan. A vizsgálat három fő modulja 1) öt lelőhely kőanyagának részletes technotipológiai és tafonómiai vizsgálata; 2) a régió alapvető településszerkezeti képének megalkotása a lelőhelyek tulajdonságai nyomán (lelőhely elhelyezkedése, mérete, kollekció mérete, összetétele, nyersanyagspektruma); 3) a helyi őskörnyezeti viszonyok felderítése már létező adatok, és saját paleoökológiai kutatás segítségével.
A modulok eredményeit egységes GIS adatbázisban egyesítem, amiben összevethetővé válik a megtelepedésre alkalmas helyek (habitat suitability) térképe, és a megtelepedések valódi mintázata. Az összevetés segítségével a tájhasználat korabeli súlypontjait, és azok változását modellezem, majd a modellt a Kárpát-medence, illetve Közép-Európa léptékében értékelem.