Szekszárd – Palánk

Szerző: Király Attila | 2018, július, 9

Szekszárd-Palánk

Palánk kulcslelőhely a Kárpát-medence jégkorvégi népességének homályos történetében. Vértes László feltárásnak újraértékelése segít tisztázni az újkőkor hajnalának populációs trendjeit.

Időtartam: 2017-2018

Kulcsszavak: régészet, kőeszközök, fiatalabb driász, mezolitikum, Epigravettien

ÖSSZEFOGLALÁS • PUBLIKÁCIÓK • KAPCSOLÓDÓ BEJEGYZÉSEK

A Dunántúl északi részén Páli, délen pedig Palánk árulkodik a Kárpát-medence jégkorvégi történetéről. A két helyszín között sok a hasonlóság – nagy folyók melletti homokdombokra települtek, így az ivásra gyűlő vadakat, a vízparti buja növényzetet, de a folyók halait is hasznosíthatták az itt élők. Az átalakuló természeti környezet, az éghajlati változások bizonytalan világában ezek az erőforrások biztos pontot nyújthattak a vadász-gyűjtögető közösségek számára.

Nagyon kevés hasonló korú tábort ismerünk Magyarországon, ezért Vértes László szekszárd-palánki ásatásai máig fontos adatokkal szolgálnak. Vértes példamutató módszerekkel dolgozott, nem csak az ember készítette leleteket vizsgálta, hanem a csontokat, csigaházakat, magokat és szénmaradványokat is. A természeti környezetre volt kíváncsi, amiben az őskori embereknek boldogulniuk kellett. Kutatása óta hatvan év telt el, ezalatt nemcsak a vizsgálati eszközök fejlődtek, hanem adataink is gyarapodtak a jégkorivégi Európából. Ezért érdemes a kutató egykori eredményeit újra elővenni, és mai tudásunk szerint frissíteni.

A Sió csatornájának megújítása miatt Vértes László 1957-60 között leletmentő ásatásokat végzett Szekszárd-Palánk lelőhelyen, összesen kb. 80 négyzetméternyi felületen. A jégkorvégi megtelepedést a modern földmunkák nagyrészt elpusztították, a leletek hat, tűzhelynek meghatározott objektum környezetében sűrűsödtek. Rétegtani megfigyelések és egy abszolút koradat alapján a megtelepedés fiatalabb driász idejére datálható.

A Kárpát-medence pleisztocén végi településtörténete szempontjából Palánk kiemelten fontos, mivel e korszakból szinte egyáltalán nem ismert in situ lelőhely. A Budapest melletti Sződliget, illetve a Rába-folyó mentén talált Páli-Dombok lehetnek Palánk kortársai. Jelenlegi tudásunk szerint e három leletanyag technológiai és tipológiai tulajdonságai eltérnek egymástól. Az utóbbi leletanyag részletes vizsgálatát Vértes végezte évtizedekkel ezelőtt. Indokolt tehát kutatásának teljes revíziója, hiszen az eltelt idő során a kutatás technológiai feltételei és a korszakkal kapcsolatos ismereteink is jelentős mértékben bővültek.

Kertész, R., Király, A. (in press). Reevaluation of a final Epigravettian/Early Mesolithic site in Hungary: Szekszárd-Palánk. L’Anthnropologie

Király, A. (in preparation). Lithic technology and typology at the Pleistocene-Holocene boundary in Hungary – the case of Szekszárd-Palánk. Litikum.

Patina pattintott kőeszközökön

Szerző: Király Attila | 2018, július, 9

Patina és használati nyomok pattintott kőeszközökön

Kísérleti régészet! Pattintás, háncsozás, vegyszerek és várakozás annak érdekében, hogy megértsük a kőeszközökre telepedő patina kialakulásának okait és hatásait.

Időtartam: 2017-

Kulcsszavak: régészet, tafonómia, patina, kopásnyomok, kőeszközök

ÖSSZEFOGLALÁS • PUBLIKÁCIÓK • KAPCSOLÓDÓ BEJEGYZÉSEK

Egy őskori kerámiaedény készítési módjáról és rendeltetéséről lehetnek fogalmaink, hiszen a kerámia ma is része mindennapjainknak. Más a helyzet a pattintott kőeszközökkel, ez a tárgytípus teljesen eltűnt a háztartásunkból. Ezért olyan fontos a kőeszközök mikroszkopikus vizsgálata, ami látni engedi a tárgyak apró használati nyomait, ez által következtetni tudunk a tárgy funkciójára.

Keveset tudunk viszont arról, hogy a használati nyomokra milyen hatást gyakorol az idő. A kőeszközök akár több százezer évig nyugszanak a földben vagy a felszínen, mielőtt megtaláljuk őket. Ez idő alatt a talaj kémhatása, a szél és a víz koptató ereje, az állatok patái ejtenek rajtuk sebeket, vagy épp koptatják őket tovább.

A kövekre különösen jellemző a patinásodás, egy kémiai folyamat, ami a darabok felszínére csapja ki az ásvány szilikátjait – az ilyen kovakőzetek olyan fehér kérget is növeszthetnek, mint a Camabert sajté. a patina vajon eltörli, eltakarja, vagy továbbra is megfigyelhetővé teszi a használat mikroszkopikus nyomait? Kísérletünk során arra jutottunk, hogy a kő nyersanyagától, és a patina jellegétől függően a használati nyomok felismerhetők maradhatnak.

A pattintott kőeszközöket érő egyik gyakori poszt-depozícionális hatás a patinásodás, egy kémiai reakciós ciklus, melynek során a kőzet szilikátja kicsapódik a felszínre, és különböző textúrájú kéregtípusokat épít a darab köré. Általános vélemény, hogy a patina, különösen az ún. fehér patina akadályozza a kövek használati nyomvizsgálatát, mivel eltünteti a mikroszkopikus méretű nyomokat.

Kísérletünk során különböző nyersanyagú pattintott kőszilánkokat használtunk, majd mesterséges úton patinát hoztunk létre rajtuk annak érdekében, hogy mennyiségi módszerekkel tesztelt kijelentéseket tehessünk a patina és a kopásnyomok olvashatósága közötti kapcsolatról. Kísérletünk során arra jutottunk, hogy a kő nyersanyagától, és a patina jellegétől függően a használati nyomok felismerhetők maradhatnak. A jövőben más patinatípusokkal, a patinásodás folyamatával, és mindezek régészeti tesztelésével foglalkozunk majd.

Chu, W., Borel, A., Király, A. (2018): The impact of white patina in obscuring use-wear traces. An experimental approach. Poster presented at the UISPP 2018 conference. Figshare. https://doi.org/10.6084/m9.figshare.6377606 • pdf (researchgate)

Litikum – a Kőkor Kerekasztal Folyóirata

Szerző: Király Attila | 2018, július, 9

Litikum: a Kőkor Kerekasztal folyóirata

Közép-Európa régibb kőkorával, átmeneti kőkorával és újkőkorával foglalkozó kiadvány. A pattintott kövek szakemberei osztják itt meg friss kutatási eredményeiket, elméleteiket.

Időtartam: 2013-

Kulcsszavak: régészet, kőeszközök, open access, publicisztika, folyóirat, tudomány

ÖSSZEFOGLALÁS • PUBLIKÁCIÓK • KAPCSOLÓDÓ BEJEGYZÉSEK

A Kőkor Kerekasztal a kőeszközök vizsgálatával foglalkozó magyarországi ősrégészek konferenciája, amely 2010 óta minden év december elején megrendezésre kerül. Az új eredmények megismertetésén kívül célja, hogy segítse a tájékozódást a folyamatban lévő kutatásokról és különböző megközelítések vagy vizsgálati módszer alkalmazásáról.

A Litikum célja olyan tudományos cikkek publikálása, amelyek a Kárpát-medence és a környező területek kőkorát érintik, kőeszközökkel kapcsolatos kutatások eredményeit mutatják be, elméleteket fejtenek ki, módszereket és megközelítési módokat ismertetnek. A cikkek lehetnek akár hosszabb átfogó elemzések, akár rövidebb ismertetések vagy problémafelvetések. A Litikum évente egy kötetben jelenik meg, de a gyors közlés érdekében a cikkek fogadása és publikálása folyamatos, egész évben várják a kéziratokat. A Litikum cikkei ingyenesen hozzáférhetők honlapukon.

A Kőkor Kerekasztal a kőeszközök vizsgálatával foglalkozó magyarországi ősrégészek konferenciája, amely 2010 óta minden év december elején megrendezésre kerül. Az új eredmények megismertetésén kívül célja, hogy segítse a tájékozódást a folyamatban lévő kutatásokról és különböző megközelítések vagy vizsgálati módszer alkalmazásáról.

A Litikum célja olyan tudományos cikkek publikálása, amelyek a Kárpát-medence és a környező területek kőkorát érintik, kőeszközökkel kapcsolatos kutatások eredményeit mutatják be, elméleteket fejtenek ki, módszereket és megközelítési módokat ismertetnek. A cikkek lehetnek akár hosszabb átfogó elemzések, akár rövidebb ismertetések vagy problémafelvetések. A Litikum évente egy kötetben jelenik meg, de a gyors közlés érdekében a cikkek fogadása és publikálása folyamatos, egész évben várják a kéziratokat. A Litikum cikkei ingyenesen hozzáférhetők honlapukon.

A folyóirat összes tanulmánya díjmentesen hozzáférhető a Litikum honlapján. Tovább a honlapra

Núbia kőeszközei

Szerző: Király Attila | 2018, július, 9

HSAP kövek – Núbia mikrolitjai

A Magyar Szudáni Régészeti Projekt által gyűjtött kőeszközök technológiai vizsgálata. Mint minden hasonló kutatásnak, ennek is célja az ember – környezet viszony jobb megértése

Időtartam: 2016-

Kulcsszavak: régészet, egyiptológia, Núbia, kőeszközök, neolitikum.

ÖSSZEFOGLALÁS • PUBLIKÁCIÓK • KAPCSOLÓDÓ BEJEGYZÉSEK

Minden tárgynak saját élettörténete van. Ha az őskori vadásznak dárdára volt szüksége, elkészítette, majd vadászott vele, újraélezte, kölcsönadta, másra használta, bekerült a családi széfbe, újra elővették, aztán elhagyták vagy eltört. A dárdahegyet ettől kezdve a természet erői alakítják tovább, végül a régész kezei közé kerül. Ezek az interakciók számtalan nyomot hagynak a tárgyon, amik tevékenységek láncolatáról, szükségletekről, közvetve az egykori környezeti viszonyokról, életmódról és társadalmi berendezkedésről tájékoztatnak minket.

A Magyar Szudáni Régészeti Projekt tagjaként őskori lelőhelyek feltárására vállalkoztam. A núbiai sivatag bővelkedik kőeszközökben, többségük még csak nem is mélyen a föld alatt, hanem a felszínen hever, hiszen itt nem volt jelentős talajképződés az elmúlt évezredek során. A pattintott kövek előállítási technikáit, használati módjait, sérüléseit, sajátos formáit és térbeli elrendeződését vizsgálva rekonstruálom az egykor itt élt emberek mindenapjait.

A Magyar Szudáni Régészeti Projekt számos őskori előfordulást regisztrált a Merowe gáthoz közeli kb. 16 négyzekilométeres koncessziós területén. Ezek közül HSAP 072A és 072B középső kőkori (Middle Stone Age), illetve HSAP 057 mezolitikus lelőhelyeken végeztünk feltárást. A terepbejárás és a feltárások pattintott kőanyagát részben a helyszínen, részben Magyarországon vontuk vizsgálat alá, a feldolgozás és értelmezés az én feladatom.

A kutatást a „tárgyak élettörténete” megközelítésben végzem. HSAP 057 leleteinek technikai, nyersanyagbeli és formai attribútumait adatbázisban rögzítettem, amit nyitott adatpublikáció formájában tettem közzé. Ennek oka, hogy az őskori mobil közösségek kőanyaga regionális léptékben értelmezhető, hiszen készítésük és használatuk műveletsora nem pontszerű, hanem szétszóródik a térben. A régióban viszont több nemzet kutatói tevékenykedtek, eltérő módszerekkel, illetve eltérő nevezéktannal a pattintott kövek leírásában. Az attribútum alapú, teljes adatközlés lehetővé teszi, hogy a különböző kutatók saját szempontjaik szerint építsék be az általunk feltárt lelőhelyek kőanyagát saját regionális modelljeikbe.

Király, A. (in press). Digital data and Holocene lithic industries in the Sudanese Nile Valley: a case study. In Memory of Fred Wendorf Poznań 2015 African Symposium Proceedings, Poznań Archaeological Museum, Poznań.

Király, A. (2017). Kősivatag és adattenger: a digitális adatmegosztás hasznossága a régészeti kutatásban egy pattintott kő leletegyüttes kapcsán (Rocky desert and sea of data: advantages of digital data publication about knapped lithic artifacts in archaeology). Archaeologiai Értesítő 142: 217-237. • pdf (researchgate)

Király, A. (2013). Szudán korai kőkora egy szakóca tükrében (The Earlier Stone Age of Sudan in the light of a Large Cutting Tool). Litikum 1: 1–18. • pdf (litikum)

Király, A. (2012). HSAP 057 – a Middle Holocene site in the fourth cataract area, Sudan. In J. Kabaciński M. Chłodnicki and M. Kobusiewicz (eds.), Prehistory of Northeastern Africa. New Ideas and Discoveries, Poznań Archaeological Museum, Poznań, pp.167–189. • pdf (academia)

Király, A. (2016). Mid-Holocene site HSAP 057 lithic database. Figshare. https://doi.org/10.6084/m9.figshare.1431584 • pdf (figshare)

Király, A. (2015b). Az aprítás művészete. Üllős-bipoláris kőmegmunkálás Núbiában a középső holocén idején (The art of shredding. Bipolar-on-anvil lithic technology in mid-Holocene Upper Nubia). Előadás a 6. Kőkor Kerekasztalon. 2015. december 11. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, Pannon-tenger Múzeum. https://doi.org/10.6084/m9.figshare.3167848 • pdf (figshare)