Digitális régészet

Szerző: Király Attila | 2018, július, 9

Digitális régészet – adatmegosztás a kibertérben

A modern infokommunikáció átalakította viszonyunkat a múlttal. A kulturális örökségünk szakemberei új párbeszédet kell, hogy kezdjenek egymással és a nagyközönséggel. Hogyan?

Időtartam: 2016-

Kulcsszavak: régészet, open access, adatbázisok, adatmegosztás, fake news

ÖSSZEFOGLALÁS • PUBLIKÁCIÓK • KAPCSOLÓDÓ BEJEGYZÉSEK

A műholdaktól a 3D nyomtatáson át a részecskefizikáig a régészet együtt él és lélegzik a legújabb technológiákkal. A régészek is emberek Facebook és Instagram fiókokkal, vélmeményvezérekkel, cicás videókkal, és persze sok-sok csontvázas képpel. Az internet ennél is többet jelent számunkra: lehetőséget kutatási adataink megosztására és a társadalmi párbeszédre.

Ezek a lehetőségek fogós kérdések elé állítanak minket. Mikor érett meg a kutatásunk publikációra, kinek, hol és hogyan mutassuk be? Hogyan nyújthatunk érdekes ismereteket, mikor a világháló tele van csillogó álhírekkel az UFO-piramisok-szíriuszi magyarok tengelyen? Megosszuk az adatainkat a kollégákkal, vagy ne engedjük ki a kezünk közül? Ha megosztjuk, akkor az eredményeket ki bitrokolja, ki lesz a szerző? Mennyire vegyen részt a nagyközönség a munkánkban – netes jelenlétünkkel önkéntes segítőket nyerünk, vagy illegális ásatásokat támogatunk? Nyilvánvaló, hogy a digitális kommunikációban óriási lehetőségek rejlenek, de szakmai szempontból előnyös használatáról sokat kell tanulnunk.

A Web 2.0 és 3.0 kommunikációs megoldások alapvetően rendezték át a tudományos közösség elvárásait, munkamódszereit és publikációs szokásait az elmúlt évtized során. A kutatók, intézmények, kiadók és e szféra egyéb szereplői a tudományos tevékenységet kooperatív rendszerként értékelik, melynek működéséhez a hatékony infokommunikáció elengedhetetlen. A régészettudomány nagy kihívása nem e tények elfogadása vagy elutasítása, hanem a speciális szakmai igényekkel és elvekkel összehangolt kiberinfrastruktúra kialakítása.

Külön kérdéskört alkot a szakma és a nagyközönség viszonya. A nagyközönség kíváncsi a múltra, használja azt identitásának meghatározásában. Néha elég egy szép, vagy ismerős tárgy bemutatása, de a közönség a tapasztalatok szerint leginkább olyan narratívákat igényel, melyek által a múltat saját maga számára releváns előzményként képes megélni. A régészeti ismeretterjesztést a mai technológiákba, közlési csatornákba, beszédmódokba ágyazva szükséges frissíteni. Egyaránt erre ösztönöz a régészettudomány értékteremtő szerepe, az álhírek és tévképzetek rohamos terjedése, és a kutatási finanszirozási elvárások.

Király, A. (in press). Digital data and Holocene lithic industries in the Sudanese Nile Valley: a case study. In Memory of Fred Wendorf Poznań 2015 African Symposium Proceedings, Poznań Archaeological Museum, Poznań.

Király, A. (2017). Kősivatag és adattenger: a digitális adatmegosztás hasznossága a régészeti kutatásban egy pattintott kő leletegyüttes kapcsán (Rocky desert and sea of data: advantages of digital data publication about knapped lithic artifacts in archaeology). Archaeologiai Értesítő 142: 217-237. • pdf (researchgate)

Király, A. (2016). Mid-Holocene site HSAP 057 lithic database. Figshare. https://doi.org/10.6084/m9.figshare.1431584 • pdf (figshare)

Litikum – a Kőkor Kerekasztal Folyóirata

Szerző: Király Attila | 2018, július, 9

Litikum: a Kőkor Kerekasztal folyóirata

Közép-Európa régibb kőkorával, átmeneti kőkorával és újkőkorával foglalkozó kiadvány. A pattintott kövek szakemberei osztják itt meg friss kutatási eredményeiket, elméleteiket.

Időtartam: 2013-

Kulcsszavak: régészet, kőeszközök, open access, publicisztika, folyóirat, tudomány

ÖSSZEFOGLALÁS • PUBLIKÁCIÓK • KAPCSOLÓDÓ BEJEGYZÉSEK

A Kőkor Kerekasztal a kőeszközök vizsgálatával foglalkozó magyarországi ősrégészek konferenciája, amely 2010 óta minden év december elején megrendezésre kerül. Az új eredmények megismertetésén kívül célja, hogy segítse a tájékozódást a folyamatban lévő kutatásokról és különböző megközelítések vagy vizsgálati módszer alkalmazásáról.

A Litikum célja olyan tudományos cikkek publikálása, amelyek a Kárpát-medence és a környező területek kőkorát érintik, kőeszközökkel kapcsolatos kutatások eredményeit mutatják be, elméleteket fejtenek ki, módszereket és megközelítési módokat ismertetnek. A cikkek lehetnek akár hosszabb átfogó elemzések, akár rövidebb ismertetések vagy problémafelvetések. A Litikum évente egy kötetben jelenik meg, de a gyors közlés érdekében a cikkek fogadása és publikálása folyamatos, egész évben várják a kéziratokat. A Litikum cikkei ingyenesen hozzáférhetők honlapukon.

A Kőkor Kerekasztal a kőeszközök vizsgálatával foglalkozó magyarországi ősrégészek konferenciája, amely 2010 óta minden év december elején megrendezésre kerül. Az új eredmények megismertetésén kívül célja, hogy segítse a tájékozódást a folyamatban lévő kutatásokról és különböző megközelítések vagy vizsgálati módszer alkalmazásáról.

A Litikum célja olyan tudományos cikkek publikálása, amelyek a Kárpát-medence és a környező területek kőkorát érintik, kőeszközökkel kapcsolatos kutatások eredményeit mutatják be, elméleteket fejtenek ki, módszereket és megközelítési módokat ismertetnek. A cikkek lehetnek akár hosszabb átfogó elemzések, akár rövidebb ismertetések vagy problémafelvetések. A Litikum évente egy kötetben jelenik meg, de a gyors közlés érdekében a cikkek fogadása és publikálása folyamatos, egész évben várják a kéziratokat. A Litikum cikkei ingyenesen hozzáférhetők honlapukon.

A folyóirat összes tanulmánya díjmentesen hozzáférhető a Litikum honlapján. Tovább a honlapra

Núbia kőeszközei

Szerző: Király Attila | 2018, július, 9

HSAP kövek – Núbia mikrolitjai

A Magyar Szudáni Régészeti Projekt által gyűjtött kőeszközök technológiai vizsgálata. Mint minden hasonló kutatásnak, ennek is célja az ember – környezet viszony jobb megértése

Időtartam: 2016-

Kulcsszavak: régészet, egyiptológia, Núbia, kőeszközök, neolitikum.

ÖSSZEFOGLALÁS • PUBLIKÁCIÓK • KAPCSOLÓDÓ BEJEGYZÉSEK

Minden tárgynak saját élettörténete van. Ha az őskori vadásznak dárdára volt szüksége, elkészítette, majd vadászott vele, újraélezte, kölcsönadta, másra használta, bekerült a családi széfbe, újra elővették, aztán elhagyták vagy eltört. A dárdahegyet ettől kezdve a természet erői alakítják tovább, végül a régész kezei közé kerül. Ezek az interakciók számtalan nyomot hagynak a tárgyon, amik tevékenységek láncolatáról, szükségletekről, közvetve az egykori környezeti viszonyokról, életmódról és társadalmi berendezkedésről tájékoztatnak minket.

A Magyar Szudáni Régészeti Projekt tagjaként őskori lelőhelyek feltárására vállalkoztam. A núbiai sivatag bővelkedik kőeszközökben, többségük még csak nem is mélyen a föld alatt, hanem a felszínen hever, hiszen itt nem volt jelentős talajképződés az elmúlt évezredek során. A pattintott kövek előállítási technikáit, használati módjait, sérüléseit, sajátos formáit és térbeli elrendeződését vizsgálva rekonstruálom az egykor itt élt emberek mindenapjait.

A Magyar Szudáni Régészeti Projekt számos őskori előfordulást regisztrált a Merowe gáthoz közeli kb. 16 négyzekilométeres koncessziós területén. Ezek közül HSAP 072A és 072B középső kőkori (Middle Stone Age), illetve HSAP 057 mezolitikus lelőhelyeken végeztünk feltárást. A terepbejárás és a feltárások pattintott kőanyagát részben a helyszínen, részben Magyarországon vontuk vizsgálat alá, a feldolgozás és értelmezés az én feladatom.

A kutatást a „tárgyak élettörténete” megközelítésben végzem. HSAP 057 leleteinek technikai, nyersanyagbeli és formai attribútumait adatbázisban rögzítettem, amit nyitott adatpublikáció formájában tettem közzé. Ennek oka, hogy az őskori mobil közösségek kőanyaga regionális léptékben értelmezhető, hiszen készítésük és használatuk műveletsora nem pontszerű, hanem szétszóródik a térben. A régióban viszont több nemzet kutatói tevékenykedtek, eltérő módszerekkel, illetve eltérő nevezéktannal a pattintott kövek leírásában. Az attribútum alapú, teljes adatközlés lehetővé teszi, hogy a különböző kutatók saját szempontjaik szerint építsék be az általunk feltárt lelőhelyek kőanyagát saját regionális modelljeikbe.

Király, A. (in press). Digital data and Holocene lithic industries in the Sudanese Nile Valley: a case study. In Memory of Fred Wendorf Poznań 2015 African Symposium Proceedings, Poznań Archaeological Museum, Poznań.

Király, A. (2017). Kősivatag és adattenger: a digitális adatmegosztás hasznossága a régészeti kutatásban egy pattintott kő leletegyüttes kapcsán (Rocky desert and sea of data: advantages of digital data publication about knapped lithic artifacts in archaeology). Archaeologiai Értesítő 142: 217-237. • pdf (researchgate)

Király, A. (2013). Szudán korai kőkora egy szakóca tükrében (The Earlier Stone Age of Sudan in the light of a Large Cutting Tool). Litikum 1: 1–18. • pdf (litikum)

Király, A. (2012). HSAP 057 – a Middle Holocene site in the fourth cataract area, Sudan. In J. Kabaciński M. Chłodnicki and M. Kobusiewicz (eds.), Prehistory of Northeastern Africa. New Ideas and Discoveries, Poznań Archaeological Museum, Poznań, pp.167–189. • pdf (academia)

Király, A. (2016). Mid-Holocene site HSAP 057 lithic database. Figshare. https://doi.org/10.6084/m9.figshare.1431584 • pdf (figshare)

Király, A. (2015b). Az aprítás művészete. Üllős-bipoláris kőmegmunkálás Núbiában a középső holocén idején (The art of shredding. Bipolar-on-anvil lithic technology in mid-Holocene Upper Nubia). Előadás a 6. Kőkor Kerekasztalon. 2015. december 11. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, Pannon-tenger Múzeum. https://doi.org/10.6084/m9.figshare.3167848 • pdf (figshare)

Paleoökológia a Cserhátban

Szerző: Király Attila | 2018, július, 9

Paleoökológia a Cserhátban

Az Új Nemzeti Kiválóság Program által támogatott projektben a Cserhát egykori környezetét vizsgálom, amiben őseinknek fel kellett találniuk magukat. Környezeti, rétegtani és időrendi adatbázis, fúrás és talajminták.

Időtartam: 2017-2018

Kulcsszavak: őskörnyezet, paleoökológia, Cserhát, rétegtan, üledékminták

ÖSSZEFOGLALÁS • PUBLIKÁCIÓK • KAPCSOLÓDÓ BEJEGYZÉSEK

Elég, ha szétnézel a szobában, és láthatod milyen mértékben vagyunk képesek alakítani saját környezetünket. Olyan acélvázas buborékban élünk, amin a Homo nemzetség évmilliók óta dolgozik, evolúciós sikerünk kulcsa ez az alkotó, együttműködő hozzáállás embertársainkhoz és természeti környezetünkhöz. Más fajokkal ellentétben mi ötletek és tárgyak tömegével, azaz kultúrával válaszolunk a világ kihívásaikra. A régészek ezeket a tárgyakat tanulmányozzák, hogy megértsék az egykor élt emberek életmódját, és az ötletek láncolatát, ami mai társadalmunkhoz vezet.

Azonban a tárgyak tanulmányozása önmagában nem elég: ha nem tudunk semmit arról a környezetről, amiben őseink megalkották kultúrájukat, pont a kultúra lényegét veszítjük szem elől – miért jött létre? Az ember-környezet viszony, mint minden párkapcsolat, kölcsönös adok-kapok. Minél többet tudunk az ősi környezetről, annál inkább képesek leszünk megérteni a kultúra finom részleteit. Minél többet tudunk a kultúráról, annál inkább megértjük a környezetre gyakorolt hatását.

Az Új Nemzeti Kiválóság Program által biztosított forrásokat ezért őskörnyezeti kutatásokra fordítom a Cserhát-hegység felső paleolitikus régészeti lelőhelyein (kb. i.e. 35-20 000). Arra vagyok kíváncsi, hogy milyen időjárási viszonyok, és milyen természeti erőforrások – ásványok, növények, állatok – között kellett ezeknek az embereknek feltalálniuk magukat. Ennek érdekében talajtani fúrásokat végzek, amik a régió éghajlati és ökológiai tulajdonságairól árulkodnak. Az eredményeket már létező őskörnyezeti adatokkal vetem össze, végül azt vizsgálom, hogy mi az összefüggés a helyi anyagi kultúra és ökológiai viszonyok között. Ez azonban már a doktori kutatás része.

Az emberi kulturális közeget (human cultural niche) nemzetségünk kreativitása és együttműködési képességei alakították ki. Kultúránk szinte minden szárazföldi ökoszisztémában képessé tett minket sikeresen létezni. Nem csak alkalmazkodtunk, alakítottuk is az emberre ható természetes szelekciót: az elmúlt kétmillió év során egyre átfogóbb környezet- és éghajlatformáló hatást fejtünk ki a Földön. A pleisztocén kor technikai fejlettségi szintjén kapcsolatuk a természettel minden későbbi időszakhoz képest kiszolgáltatottabb és közvetlenebb. Ebben a korban fokozottan érzékelhető, hogy környezet és kultúra egymást kiegészítő rendszerek. Az őskörnyzeti viszonyok alapos megismerése ezért elengedhetetlen, hiszen az anyagi kultúrára ható szelekciós tényezők, illetve kultúránk környezetalakító hatása egyaránt a bioszférában jelentek meg.

Az Új Nemzeti Kiválóság Program által biztosított forrásokat őskörnyezeti vizsgálatokra fordítom a Cserhát-hegység felső paleolitikus régészeti lelőhelyein (kb. i.e. 35-20 000). E projekt keretein belül öt lelőhely közelében talajmintát emelek ki, melyek rétegtani, geokémiai, egyéb talajtani és OSL vizsgálata történik meg annak érdekében, hogy megállapíthassuk a célidőszak helyi felszínalaktani és őskörnyezeti jellemzőit. Szintén e projekt keretein belül GIS adatbázis készül a Kárpát-medence felső paleolitikus régészeti lelőhelyeihez köthető, már rendelkezésre álló őskörnyezeti adatokból. Végül a lelőhelyek elterjedési mintázatait, az itt talált pattintott kőeszközök technológiai vizsgálatának eredeményeit, a saját mintavételem eredményeit és az őskörnyezeti adatbázist összevetve őskori tájhasználati modellt készítek. Ez utóbbi lépés már a PhD kutatásom feladata. Az ÚNKP projekt kimenete egy friss adatokat tartalmazó, friss szempontok szerint összeállított, ingyenesen hozzáférhetővé tett GIS adatbázis az érintett terület és kor őskörnyezeti viszonyainak rekonstrukciójához.