Oldal kiválasztása
Paleoökológia a Cserhátban

Paleoökológia a Cserhátban

Paleoökológia a Cserhátban

Az Új Nemzeti Kiválóság Program által támogatott projektben a Cserhát egykori környezetét vizsgálom, amiben őseinknek fel kellett találniuk magukat. Környezeti, rétegtani és időrendi adatbázis, fúrás és talajminták.

Időtartam: 2017-2018

Kulcsszavak: őskörnyezet, paleoökológia, Cserhát, rétegtan, üledékminták

Elég, ha szétnézel a szobában, és láthatod milyen mértékben vagyunk képesek alakítani saját környezetünket. Olyan acélvázas buborékban élünk, amin a Homo nemzetség évmilliók óta dolgozik, evolúciós sikerünk kulcsa ez az alkotó, együttműködő hozzáállás embertársainkhoz és természeti környezetünkhöz. Más fajokkal ellentétben mi ötletek és tárgyak tömegével, azaz kultúrával válaszolunk a világ kihívásaikra. A régészek ezeket a tárgyakat tanulmányozzák, hogy megértsék az egykor élt emberek életmódját, és az ötletek láncolatát, ami mai társadalmunkhoz vezet.

Azonban a tárgyak tanulmányozása önmagában nem elég: ha nem tudunk semmit arról a környezetről, amiben őseink megalkották kultúrájukat, pont a kultúra lényegét veszítjük szem elől – miért jött létre? Az ember-környezet viszony, mint minden párkapcsolat, kölcsönös adok-kapok. Minél többet tudunk az ősi környezetről, annál inkább képesek leszünk megérteni a kultúra finom részleteit. Minél többet tudunk a kultúráról, annál inkább megértjük a környezetre gyakorolt hatását.

Az Új Nemzeti Kiválóság Program által biztosított forrásokat ezért őskörnyezeti kutatásokra fordítom a Cserhát-hegység felső paleolitikus régészeti lelőhelyein (kb. i.e. 35-20 000). Arra vagyok kíváncsi, hogy milyen időjárási viszonyok, és milyen természeti erőforrások – ásványok, növények, állatok – között kellett ezeknek az embereknek feltalálniuk magukat. Ennek érdekében talajtani fúrásokat végzek, amik a régió éghajlati és ökológiai tulajdonságairól árulkodnak. Az eredményeket már létező őskörnyezeti adatokkal vetem össze, végül azt vizsgálom, hogy mi az összefüggés a helyi anyagi kultúra és ökológiai viszonyok között. Ez azonban már a doktori kutatás része.

Az emberi kulturális közeget (human cultural niche) nemzetségünk kreativitása és együttműködési képességei alakították ki. Kultúránk szinte minden szárazföldi ökoszisztémában képessé tett minket sikeresen létezni. Nem csak alkalmazkodtunk, alakítottuk is az emberre ható természetes szelekciót: az elmúlt kétmillió év során egyre átfogóbb környezet- és éghajlatformáló hatást fejtünk ki a Földön. A pleisztocén kor technikai fejlettségi szintjén kapcsolatuk a természettel minden későbbi időszakhoz képest kiszolgáltatottabb és közvetlenebb. Ebben a korban fokozottan érzékelhető, hogy környezet és kultúra egymást kiegészítő rendszerek. Az őskörnyzeti viszonyok alapos megismerése ezért elengedhetetlen, hiszen az anyagi kultúrára ható szelekciós tényezők, illetve kultúránk környezetalakító hatása egyaránt a bioszférában jelentek meg.

Az Új Nemzeti Kiválóság Program által biztosított forrásokat őskörnyezeti vizsgálatokra fordítom a Cserhát-hegység felső paleolitikus régészeti lelőhelyein (kb. i.e. 35-20 000). E projekt keretein belül öt lelőhely közelében talajmintát emelek ki, melyek rétegtani, geokémiai, egyéb talajtani és OSL vizsgálata történik meg annak érdekében, hogy megállapíthassuk a célidőszak helyi felszínalaktani és őskörnyezeti jellemzőit. Szintén e projekt keretein belül GIS adatbázis készül a Kárpát-medence felső paleolitikus régészeti lelőhelyeihez köthető, már rendelkezésre álló őskörnyezeti adatokból. Végül a lelőhelyek elterjedési mintázatait, az itt talált pattintott kőeszközök technológiai vizsgálatának eredeményeit, a saját mintavételem eredményeit és az őskörnyezeti adatbázist összevetve őskori tájhasználati modellt készítek. Ez utóbbi lépés már a PhD kutatásom feladata. Az ÚNKP projekt kimenete egy friss adatokat tartalmazó, friss szempontok szerint összeállított, ingyenesen hozzáférhetővé tett GIS adatbázis az érintett terület és kor őskörnyezeti viszonyainak rekonstrukciójához.

Felső paleolitikum a Cserhát – hegységben

Felső paleolitikum a Cserhát – hegységben

Felső
paleolitikum a Cserhátban

PhD kutatásom a Cserhát-hegység felső paleolitikumával foglalkozik. Hogyan hasznosította az Európába érkező Homo sapiens új környezete erőforrásait? Milyen kapcsolata volt az őslakos neandervölgyi emberekkel?

Időtartam: 2015-

Kulcsszavak: régészet, felső paleolitikum, tájhasználat, Homo sapiens

A Kárpát-medence stratégiai fontosságú helyet foglal el. Az első földművelők, a magyar honfoglalók, a jelenkor szárazságnak és háborúnak kiszolgáltatott vándorai ide érkeznek, innen haladnak tovább – itt kapcsolódnak össze Európa és Ázsia földrajzi tömegei. A régmúltban sem volt ez másképp: az Afrikából, a Közel-Keletről érkező első modern emberek (Homo sapiens) a Kárpát-medencét is útba ejtették nagy vándorlásuk során.

Doktori kutatásom az ő nyomaikat deríti fel a Cserhát-hegységben. Az elmúlt két évtizedben itt sok lelőhely vált ismertté a 40-20 ezer évvel ezelőtti időszakból, többnyire szántókon, erdőkben – vagyis a felszínen – heverő kőeszközök képében. Szinte minden olyan kérdés felmerül, amit a felső paleolitikum korának kutatói feltesznek ilyen esetben: hogyan készítették és használták eszközeiket az egykor itt élők? Hogyan hasznosították „új” környezetük erőforrásait? Milyen kapcsolataik voltak a környéken és a távolabb élő embercsoportokkal? Milyen kapcsolatuk volt a terület eredeti lakójával, a neandervölgyi emberrel?

A kutatásom három csapáson indult meg: 1) öt lelőhely pattintott kőanyagát részletesen megvizsgálom annak érdekében, hogy átláthassuk a régióban használt eszközkészítési módszerek palettáját. Az eszközkészítési tradíciók sokat elárulnak a közösségek életmódjáról és kulturális kapcsolatairól. 2) a lelőhelyek földrajzi elterjedése alapján következtetek az egykori településszerkezetre, amit összevetek 3) a korabeli őskörnyezeti viszonyokkal. Mindezek segítségével próbálok válaszolni az itt említett kérdésekre.

A Kárpát-medence a feltételezések szerint stratégiai fontosságú régió a modern ember európai elterjedésében, és ökológiai refugium zóna az utolsó jégkorszak klimatikus ingadozásai közepette. Mindkét szempontból értékes új adatokkal szolgál a Cserhát-hegységben az utóbbi évek során regisztrált, több mint 100 paleolitikus felszíni leletelőfordulás. PhD kutatásommal ezeket a lelőhelyeket integrálom a felső paleolitikum kutatásának helyi és interregionális modelljeibe. A projekt a terület Aurignacien és Gravettien leletanyagaira koncentrál, nagyjából a 40-20 ka BP időszakra.

A kutatás célja, hogy az itt élt emberek technológiai viselkedéséről és tájhasználati stratégiáiról, ezek változásáról alkosson modelleket az érintett időszakra vonatkozóan. A vizsgálat három fő modulja 1) öt lelőhely kőanyagának részletes technotipológiai és tafonómiai vizsgálata; 2) a régió alapvető településszerkezeti képének megalkotása a lelőhelyek tulajdonságai nyomán (lelőhely elhelyezkedése, mérete, kollekció mérete, összetétele, nyersanyagspektruma); 3) a helyi őskörnyezeti viszonyok felderítése már létező adatok, és saját paleoökológiai kutatás segítségével.

A modulok eredményeit egységes GIS adatbázisban egyesítem, amiben összevethetővé válik a megtelepedésre alkalmas helyek (habitat suitability) térképe, és a megtelepedések valódi mintázata. Az összevetés segítségével a tájhasználat korabeli súlypontjait, és azok változását modellezem, majd a modellt a Kárpát-medence, illetve Közép-Európa léptékében értékelem.